Üdvözlünk téged Vándor,

egy Önszerveződő, Szabad és Nyitott, Baráti társaságban, a Magyar Lakóautó Klub-ban!

Regisztráció
Emlékezz rám

Első önálló lakóautós kirándulásunk célpontja Balatonföldvár

Hosszas internetes vadászat után találtunk rá a balatonföldvári Diós kempingre. Szezon előtti kiruccanásunk első nehézsége a május elején nyitva tartó kempingek hiánya. A Balatontourist gyűjtő oldala meglehetősen hiányos és bizony sok kemping idén már nem üzemel, vagy csak május végén nyit. Kényelmesen készülődve szombat reggel indultunk kellemes tavaszias időben. Különösen nagy kihívás, hogy először csatlakozott hozzánk nagylányunk, Adri, aki igen szkeptikus volt az egész lakóautózással kapcsolatban. Bringákkal felpakolva a másfél órás úton végre elértük Balatonföldvárt. Szándékosan mellőzve a GPS-t, kíváncsi voltam mennyire van kitáblázva a főútról a kemping, de a városból kifelé haladva több előjelző tábla jelzi, nem lehet elkeveredni. A 7-es főútról lekanyarodva, egy autószerviz háta mögötti szűk kis földúton elértük a bejáratot. A kempingben nem volt telt ház... úgy tűnt szinte egyedül leszünk. A kert végéből előkerült az egyetlen személyzet, Bori néni, aki egyben a társtulajdonosa is a területnek. Néhány kedves szó után a konyha és a vizes front közelében elfoglalhattuk a helyünket. Kicsit mazsolásan betolattam a szűk kis murvás úton az igen alacsonyra sikerült diófa erdőbe. Kipakoltunk, tetszett, hogy szinte egyedül vagyunk, tőlünk nem messze egy éppen vitorlásversenyen lévő sátras páros táborozott. Bringára pattantunk és lementünk Földvár-centrumba. A Balaton part így tavasszal is gyönyörű és tó vize is kristálytiszta. Lézengett néhány turista, az üzletek viszont elvétve voltak csak nyitva. A lángosos szerencsére üzemelt, ide összpontosult ebédidőben a turizmus. Sarka ötletéből kiindulva úgy döntöttünk átkerekezünk Kerekibe. Bori néni szerint könnyű terepen 10-12 km Kereki, ha már ott vagyunk, menjünk fel a Fehér várromhoz. (Sajnos ennek a történetnek én voltam az egyetlen gyenge láncszeme, mivel igencsak meg voltam fázva.) Kissé dimbes-dombos területen egy órás tekeréssel elértük Kerekit és túlsó végén megleltük a várhoz vezető 400 méteres több mint 45°-os emelkedővel bíró erdei utat… Itt mindenki a fantáziájára és a korábban látott fényképre hagyatkozott, vajon Fehér vár –e a rom, vagy sem. (Hozzáteszem a Thessalonikiben található fehér torony sem volt fehér.) Visszafelé jövet lementünk a viadukt alá. Amikor az M7-esen haladunk át rajta egyáltalán nem tűnik különlegesnek, viszont alsó nézetből valóban egy remekmű (függetlenül attól, hogy létjogosultságát tekintve megoszlanak a vélemények). A híd lábánál egy horgásztó található, itt is elidőztünk egy órát. Estefelé kezdett hűvös lenni, ezért befűtöttünk. Nem tudom ez más lakójában miként működik, de nálunk a fűtés nem nagyon szabályozható … de legalább működik :) 5-10 perc után a benti hőmérséklet kezdett egy szaunára emlékeztetni, bár csak 1-es fokozaton ment a kályha. Mindez most kifejezetten jól esett a langyos vizes közösségi zuhanyzó után. Nem javította a komfortérzetünket a takarékos vízadagolós zuhanyzó csap, ami 30 mp-ként elzárta a vizet, újraindításakor hideg vizes „spriccel” indult. Másnap reggeli után ismét bringára ültünk és Siófok irányába indultunk. Szántódig a vasút mellett, Zamárdiban az Autóskempingtől a Balaton parton visz végig a kerékpárút. Kitaláltuk, hogy palacsintát fogunk nassolni, ami - bár nincs idényhez kötve - mégsem volt egyszerű vállalkozás. A parton sehol semmi sem volt nyitva. A parti sétány végén a Hausmann étteremben végre volt palacsinta, nem is akármilyen: almás-juharszirupos, szedres-mákos és bármilyen hétköznapi típus, amit kérünk… Én nem csinálok gyenge palacsintát, de ez felejthetetlen volt. Visszatértünk a kempingbe, ahol Bori néni mesélt a kempingüzemeltetés nehézségeiről. Családi vállalkozásban a fiával szinte minden mozdítható tőkéjüket ebbe fektetik úgy hogy főállásban dolgoznak valahol. Beszélgettünk róla, hogy mi kellhet ahhoz, hogy Balaton visszaszerezze a magyarországi turizmusban a méltó helyét... sok-sok Bori néni.
Remélem Adri máskor is jön velünk és előbb-utóbb megismeri az MLK-s csapatot is.
A kirándulásról készült képek
A kemping weboldala: Diós kemping

Partnereink:

Egyedi lakóautók gyártása. Lakóautók szervizelése, átépítése, felújítása.